Megatrip 2006 Vietnam-Kambodzsa-Kina
Élmények, sztorik egy hátizsákos barangolásról Ázsiában
Ahol a kettő az nyolc...
Shanghai, 2006-08-18
Mikor először mentünk a piacra Kínában, elég hamar leesett a tantusz, hogy valamit mi igencsak nem tudunk. Mutogatja a kofa, hogy az ára kettő, de csak nem elég neki a kettő, mindenáron nyolcat akar. A másik meg keresztet mutat ránk - mik vagyunk mi, vámpírok?
Utánajártunk a dolognak, és kis is derült, hogy itt bizony a kettő az nyolc... :)
Megjegyzés: Régen az egyet a kisujjal, a kettőt pedig a kisujjal és gyűrűsujjal mutatták, de manapság már nem nagyon szokták. Legalábbis az általunk megkérdezettek közül senki sem használta ezeket a jeleket. Illetve ez így nem igaz, mert volt egy ír srác aki igen, de ő nem számít. :) A tíz esetében azért szerepel két variáció, mert ezen szám esetében hol ezzel, hol azzal találkoztunk.
Tehát...
Egy, megérett a meggy
Kettő, csipkebokor vessző

Három, majd hazavárom
Négy, biz' oda nem mégy

Öt, leesett a köd

Hat, hasad a pad

Hét, dörög az ég

Nyolc, üres a polc
Kilenc, kis Ferenc
Tíz, tiszta víz.
vagy

Ha nem tiszta, vidd vissza,
ott a szamár, megissza!
-----
Gergő
Mikiegér
Ehhez képest persze szép nagy felfújható mikiegér-szerkóba bújt emberek ugrálnak Pekingben itt-ott az éttermek előtt hogy "ide menj be, de jó lesz". Őket is betilthatná a kormány főműsoridőben, mert elveszik a teret az ugráló pekingi kacsáktól. Meg a Hongkong Disneylandet is bezárhatnák délután 5-től 8-ig, nehogy Dagobert bácsi megfertőzze a jövő nemzedékét. Javasolni fogom hogy vegyék fel a kisdobosok 7. pontjának hogy "nem fertőzöm magam mocskos kapitalista ellenforradalmár rajzfilmekkel".
SP
Felvilágosult Kína - még
Qingdao, 2006-08-14
Még egy adalék, Soma hozzászólásához.
A srác még azt is elmondta, amin nekem leginkább fennakadt a szemem, hogy még turistaként sem hagyhatja el az országot, az állam előzetes engedélye nélkül. A határon nem elég az útlevél, kell még egy vörös pecsétes certifikát is, amit pl. egy 2 hetes európai úthoz 10000 yuanért (250000 Ft) állítanak ki.
Na meg a cenzúra... Éppen most jelent meg egy cikk az egyik hírportálon,
miszerint nem szabad Simpsonst és
Mickey-egeret sugározni a kínai tévékben, főműsoridőben.
------
Gergő
Felvilágosult Kína
Kínában mint minden valamirevaló egyeduralmi rendszerben a hatalom megőrzését természetesen megfelelő cenzúrával is megtámogatják. (Megjegyzem otthon sincs nagyon mire vernünk a mellünket mikor minden kormányváltásnál nagytakarítást tartanak a köztévében/~rádióban, tetejébe olyan nyíltsággal mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne hogy minden hatalomváltásnál a teljes vezérkar szakmai okokból hirtelen cserére szorul. Az otthoni kifordult médiavilágot annyi különbözteti meg IMHO az ittenitől hogy itt nincs ellenzék - ha bezúznák a Magyar Nemzet meg a Demokrata szerkesztőségét (utóbbira mondjuk kétségtelenül ráférne) meg eldózerolnák a HírTV-t, mi sem állnánk messze az itteni állapotoktól.) Néhány példa:
- Kínában foghatatlan a CNN. Lehet csodálkozni... (BBC van)
- A legjobban futó angol nyelvű médiumok a CCTV és a China Daily, utóbbi papír alakú - ezek amolyan "nép a népnek" hírforrások, kínaiak szerkesztik és adják elő. A CCTV-n még a bemondók is kínaiak, a maguk nyelvi nehézségeivel, mint feljebb említettem.
- Útikönyvünk, a Lonely Planet kínai kiadása itt Kínában illegális, mert nem pont a központi kormányzat szemszögéből ír le néhány történelmi eseményt, pl. az 1989 június 4-ei Tienanmen téri összecsapást, ahol a kormány a hetek óta tüntető pekingi diákságba lövetett. Ezt a kormány a mai napig nem ismerte el, és természetesen gondosan takargatja azokat a forrásokat amelyek esetleg a témát kényelmetlenül feszegetik, pl a Lonely Planet China. A határon érdemes ezért az ilyen könyveket inkább eldugni, mert többfelől is hallottuk hogy elveszik a határőrök ha megtalálják.
- A cenzúra számomra legérdekesebb (és legaggasztóbb) formája a kínai nagy központi internet-tűzfal, ami bizonyos weboldalak elérését egész Kína számára lehetetlenné teszi. Ilyen pl a Wikipedia ahol szintén Kína számára nem épp kellemes cikkek találhatóak ha az ember kicsit körülnéz, de vehetünk teljesen más példát: az MSN search a "tienanmen square history" kifejezésre egy vagon oldalt kidob, ezeket végigkattingatva hogy hogynem a következővel találkozunk: Az első gond nélkül bejön, egy cikk a workers.org-ról (beszédes név?) ami tisztázza hogy először nem is fegyveres katonákat küldtek a térre rendet tartani, és csak utána szabadult el a pokol hogy a diákok ezeket elkezdték túszul ejteni és bántalmazni. Nocsak, hát a saját saruk hogy meglövöldözték őket. Aztán a következő link egy amerikai egyetem honlapjára mutat, fotókat meg dokumentumokat ígérve, csodák csodája nem jön be. Aztán elérhetetlen a Wikipedia cikke az eseményről, szintén elérhetetlen egy video a YouTube-ról amin egy diák áll szemben egy tankkal, viszont hogy-hogynem gond nélkül bejön egy másik cikk ami azt taglalja hogy az egész incidensnek nem is volt halálos áldozata. Érdekes, nem?
Az ilyen témák sarkalltak arra, hogy elkezdjek a mi kis kínai kísérleti nyulunkkal de facto kísérletezni, végre valaki aki ért annyira angolul (ha kétszer is kell mindent elismételni neki) hogy ilyen érdekesebb dolgokról is cseveghessünk. Főleg olyan dolgok érdekeltek, mint:
- Ő, mint angolul jól értő diák, miből tájékozódik? Olvas-e Kínától független angol nyelvű hírforrásokat?
- Mennyit netezik, tudja-e hogy meg vannak szűrve az oldalak amiket néz?
- Milyen lehetőségei vannak külföldre menni? Mennyire teheti meg ezt egy diák Kínában?
A válaszaiból az derült ki, hogy teljesen sötétben van ezekben a témákban. Természetesen olvas/néz angol nyelvű hírforrásokat, ezek a CCTV és a China Daily, van még BBC is Kínában de nem sokat foglalkoznak vele. Hogy weboldalak direkt ki vannak előle takarva arról fogalma sem volt, legnagyobb meglepetésemre mikor megkérdeztük hogy olvassa-e pl a CNN-t, nem is tudta mi az. A külföldi (európai/amerikai) csereprogramok pedig az átlag diákoknak gyakorlatilag el vannak lehetetlenítve, a kormány horribilis összegekért ratifikálja az ilyen igényeket - az országból való kilépéshez ~1.5 millió (!) Yuan-t be kell fizetni állambácsinak, különben elfelejtik hozzávágni az emberhez a papírt amivel elhagyhatja az országot. (1 Yuan = 25 Forint, lehet fejszámolni...)
Eszembe jutott a Finnországban töltött diákévem, ott volt velünk egy kínai csaj valami dúsgazdag famíliából, egyik órán neki kellett előadnia. A PowerPoint előadás minden 5-6. lapján nagy vörös háttér előtt egy Mao-idézetet tárt büszkén elénk, amiről nekem elfeledett filmek agymosás-jelenetei jutottak eszembe. Kína nagy ország, és egyre erősebb lesz - ezt nagyon jól mondta, de valahogy nem vagyok teljesen biztos benne hogy ennek minden félelem nélkül örülni tudok. Az évi ~8-10%-os GDP növekedést kétlem hogy egyszerűen be lehet hozni fejben, dehát erről azt hiszem aki akar épp eleget olvashat a gúglin - kíváncsian várom a 2008-as pekingi olimpia utáni cikkáradatot a témában, hátha valaki kiokosodik addig hogy hogyan is lesz ez az egész tovább.
SP
Lekestuk a vonatot
Peking, 2006-08-12
Ma lekestuk a vonatunkat. Barkivel megesik...
12.04 perckor volt a hivatalos indulas. Qingdaoba akartunk menni, a Sarga-tenger partjara. Lelekben mar a tengerben lubickoltam, Soma pedig szerintem valahol a tenger feneken buvarkodott mar a lelke melyen.
Taxival mentunk, mert szokasunkhoz hiven megint sikerult eltoltenunk az idonket a hostelben. Szorosnak tunt, de nem tunt lehetetlennek. A taxi kicsit odebb rakott ki, mi pedig szedtuk a labunkat, hogy idoben odaerjunk.
Nagy rutinnal vettuk az akadalyokat: jegyellenorzes a bejaratnal, csomagatvilagitas, varocsarnok lokalizalasa, rohanas a kapuhoz. Aztan kopp. Kapu bezarva. Gyors pillantas az orara: 12.00. Tehat van meg 4 percunk, es mar csak a peronra kene leslattyogni. De miert van zarva a kapu, es hol vannak a jegykezelok? Gyorsan elkaptunk egy egyenruhast, es boszen mutogattuk neki a jegyunket. Aszondja erre, hogy sajnos elkestunk, mar nem mehetunk le a vonathoz. Na persze - mondom - 12.00 ra van, tehat meg negy perc van indulasig. Ugyanmar engedjen le minket, ne mondja, hogy elkestunk. Azt mondja (mutogatja): kovessuk. Leszaladtunk vissza a foldszintre, de kozben - mintha nem sietnenk elegge - meg megallt a figura dobni egy-egy bokot a baratnoinek az informacios pultnal. Majd odavezetett minket egy uvegkalitkaban ulo masik egyenruhashoz. Az uvegkalitka belso falan ez allt: "Station.master on duty" (egy csikkal tobb a vallapjan). Eloadja neki a gondunkat, az allomasmester pedig ugy tunik nem erti. A masik csak magyaraz, mire elkeri a jegyunket. Mindketten rancoljak a homlokukat. Az ido 12.05. Egyre inkabb elszall a remeny. Aztan az allomasmester beszolt valamit a radioba, es emellett nezegette tovabb a jegyeket. Varunk. Ugyanakkor nem ertem, mi olyan nagy dolog ezen: Van itt ket Laovaj, akik keson, de nem kesve erkeztek, le kene oket engedni a vonatukhoz. Ezek meg itt megulik a venek tanacsat. Elkepeszto! Mintegy 2-3 perc mulva megjelent egy kozepkoru holgy, (egy csikkal tobb a vallapjan), es kozli, hogy nagyon sajnalja, de keson jottunk, a vonat mar elment, es "Az egyes penztarnal tudunk uj jegyet venni". Hat azt hittem leszedem a fejet! Mondom neki, mi a kapunal voltunk egesz pontosan 12.00-kor. Ez szerintem meg eppen idoben volt. O csak nez, mint a boci: "Sajnalom, a vonat mar elment. Az egyes penztarnal tudnak uj jegyet venni." Es mi lett volna, ha a legelso figura a kapunal beenged minket, es nem kezd el nala rangosabb tisztviselok velemenye utan rohangalni? De o csak nez, mint a boci: "Az egyes penztarnal tudnak uj jegyet venni." A legfajdalmasabb az egeszben, hogy le lehet oket hordani a sarga foldig, nem ertik. Mi meg nyeltunk egy nagyot es mentunk az egyes penztarhoz jegyet venni.
Civilizalt ember modjara bealltunk a sorba, es vartunk. De a sor csak nem haladt. Ellenben azt latjuk, hogy az ablak elott megszunik a sor es a vietnamiaknal mar emlitett modon, mint a verebek a tal korul, tulekednek az emberek. A szemetebbek az egesz sort kikerulve rogton az ablaknal kezdenek. Par bizonytalankodot hatrakuldtunk mi is, es Soma kioktatott nehanyat a pofatlanabbak kozul a sorbanallasrol, mint civilizacios vivmanyrol. Dehat lehet ezeknek magyarazni, nem ertik... Aztan egyszercsak elokerult egy rendor, aki meglepoen hatekonyan hatrazavarta a rendetlenkedoket, es amig ott maradt viszonylagos sorbanallasi fegyelem is volt. Ugyanakkor mihelyt arreb lepett, akarcsak 2 metert, ujra elozonlottek az ablakot a hienak. Nagynehezen mi is eljutottunk az ablakig. Tettunk egy probat, hogy visszavaltsuk a jegyunket, ami meglepo modon felig sikerult is. Kaptunk egy piros pecsetet a jegyek hatoldalara, es meg annyit, hogy menjunk a 41-es kasszahoz, ott kapjuk meg a penzt. Ha mar itt voltunk, megvettuk a ket jegyet a masnap esti vonatra. Persze csak hard seaterre volt hely, de sebaj.
Nahat a 41-es kasszanal sornak meg csak nyoma sem volt, csak a lokdosodo tomeg. Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy ebben a tomeges lokdosodesben sokkal jobban sikerult haladni. Persze ehhez kellett a ket 70 literes hatizsak a hatunkon, amivel a tomeg kozepebe furodva es ott korbeforogva jelentos tiszteletet lehetett kivivni. Tehat a penz visszaszerzese meglepoen gyorsan sikerult, csak a 20 % kezelesi koltseg nem volt tul baratsagos szerintem.
Itt derult feny meg egy rejtelyre is. A sorban allva, a regi jegyunket szorongatva, tobben odaleptek mellenk, es bamultak mi van a kezunkbe ill. mindenarron meg akartak nezni a jegyek elejet is (azt hogy hova szol). Istennek se jottunk ra, mi a fenet erdekel mindenkit, hogy hova (nem) utazunk. Hat ezek a jomadarak olcsobbert megveszik a fel nem hasznalt jegyeket, amiket aztan ok rendesen visszavaltanak. Bravo!
------
Gergo
Zeneszereto Kinaiak
Alapjaban veve nem szeretek angol kiosztassal bejegyzest irni, de most ettol a furcsasagomtol eltekintek, mivel egy friss elmenyemet szeretnem megosztani mielott elmulik a varazs.
Az lehet a furcsa bennem hogy zenelek.
Nehany hostelben akad 1-1 gitar, olcsosagukkal egyezo minosegben, ami modjuk adottsag - altalaban viszont elegge roncs allapotban vannak, neha talalok olyat is amirol - "megfogyva bar, de torve nem" - csak 1 hur hianyzik, es se osszetorve nincs, se hangolokulcsok nem hianyoznak rola. Ma talalkoztam a masodik hasznalhatonak kinezo darabbal, az elso az egy remek eredeti spanyol hangszer volt, csodalkoztam is amig ki nem derult hogy az egyik francia srace aki epp ott lakik velunk a hostelben - csodak marpedig nincsenek.
No itt tortent hogy megerkezesunk utan nem sokkal lecsaptam ra, lehuppantam hogy jatszok egy jot, es szinte otthoni onmagamat megszegyenito modon kedvem kerekedett hogy legalabb egy oracskat nyuzzam. Nohat a pultos kinai csajnak nem tetszhetett nagyon, mert vagy masfel percet hagyott jatszani aztan betett valami jo hangos zenet, mintha nem is ott akkor alltam volna neki hogy kellemes pengetessel szorakoztassam magam, meg a barban uloket - nekik mellesleg tetszett, meltatlankodo pillantasom szamos hasonloan ertetlen kulfoldievel talalkozott, akik szinten nem tudtak hirtelen mire velni hogy el lettem kussoltatva. Hat mondom ilyen is van, aztan eltettem a dolgot kesobbre.
BUNKOK.
Ma viszont hogy hogynem egy olyan hostelbe hozott minket a szerencsetlenseg (errol majd Gergo beszamol), ahol 2 gitar is van, az egyik a szokasos roncs, a masik viszont egy egesz hasznalhatonak tuno western stilusu darab, csak egy hur hianyzik rola de ezzel mar nem tudnak meglepni. Nemi munkaval sikerult a masikrol a kerdeses hurt gond nelkul leoperalnom (pedig istenesen oda volt bogozva, mintha valami tengeresz gyogyitotta volna oda kb ugy ahogy a horgonyt szoktak a kotel vegere), es kiegeszitettem vele a hasznalhatobbnak tuno gitart, hogy mondom jatszom egyet.
Le is huppanok kenyelmesen, szepen behangolgatom, kozben elszemezgetek a kinai pultos csajjal - ugy nezett ram mintha Kinaban nem lenne szabad gitarral fotelben ulni - mert kivancsi ember vagyok es szeretek rajonni hogy miert neznek ram ennyire. Az egesz szereles hangolassal beletelt vagy fel oraba, ezalatt nagy figyelemmel voltam vegig kiserve, gondolom izgult hogy nem rontok-e el valamit. Vegul aztan ravigyorogtam elegedetten hogy "nesze, kesz, hibatlan", es kenyelmesen elhelyezkedtem a fotelben hogy mondom csengetek valami kellemes bemelegitoset. Jatszhattam vagy 2 perce, mikor A CSAJ BENYUL A PULT ALA ES BEKAPCSOLJA A ZENET.
Azt hittem ott robbanok fel, ez valami kib@szott bunko szokas lehet itt, a legidegesitobb hogy meg csak el sem tudom kuldeni az annyaba mert nem erti meg. Komolyan fontolgattam hogy jelzesertekuleg letepdesem a hurokat es a gitart jol az asztal sarkahoz verem hatha abbol leesik neki hogy en is ott vagyok, ha mar fel oran at keresztulnezett rajtam.
Azota masodszor vagyok a netcafeban, eloszor kb fel oraval a kis kedvesseguk utan tertem vissza a barba, csodak csodaja nem ment a zene - meg sem probaltam leulni jatszani, Clint Eastwood bekaphatja - VAAUUUU!
SP
Xi`an-i mesterhármas
Peking, 2006-08-10
Voltunk Xi`an-ban. Történt egysmás.
1.
Voltunk Agyagsereget nézni. Ez szép volt, jó volt. De nem nagy szám. Mint oly
sok mindennek Kínában, nagyobb a füstje, mint a lángja. Itt fogott el az az
érzés először, hogy lehet jobban jár az ember, ha vesz egy szép fotóalbumot Kína
nevezetességeiről és be sem teszi a lábát ebbe az országba. Akkor legalább
mindenről csak szép kép lesz a fejében és még olcsóbban is kijön. :) Gondoltam
aztán, milyen klassz kis ajándék lenne venni néhány kis agyagkatonát. Megaztán
lehetne otthon mutogatni: "Nézd! Igazi kínai agyagkatona"
Az
ajándékboltban el is ment azonban a kedvem. Darabja 300 yuan, de mint MINDEN
terméken, ezen is van "természetesen" 40 % árengedmény, persze csak neked, csak
most. Na de még így is 150 yuan! El mentek ti a sunyiba! - gondoltuk és mentünk
is hazafelé. Aztán az agyagsereg hangárja előtti parkban összefutottunk néhány
gyanús árussal, akik egész doboz - igaz kicsit kisebb méretű katonát árultak 100
yuanért. Ez még mindig soknak tűnt, de aztán sikerült lealkudni 55 yuanra. Az
üzlet gyorsan megköttetett, talán túl gyorsan is. Akkor lett gyanús, amikor
Somának ugyanazt már 40-ért adták és mire kiértünk a kijárathoz a második
dobozért már csak 5 yuant akartak, csak vegyük meg. Szumma szummárum jól át
lettünk verve. :)
Xi`an : Csipet-csapat = 1 : 0
2.
Aztán ott van ugyebár a városfal. A világ leghosszabb, összefüggően megmaradt városfala, ami valóban impozáns. Ide csak én mentem fel, Soma azt mondta majd este látogat ki naplementét nézni (persze, hogy lusta sertés módjára nem ment ki aztán). Én körbebicajoztam a falat. Ez kb. 15 km könnyű tekerést jelent. Mindenképpen érdemes megejteni, ha az ember Xi`an-ban jár, mert van néhány érdekes spot útközben. Aztán hazaérve, gondoltam letöltöm a képeket a kameráról, mert már ideje volt (mert éppen a fal előtt kellett memóriakártyát cserélni). Naná, hogy nincsen meg! Csúnyát káromkodtam, mégegyszer átnéztem mindent, de csak nem lett meg. Este még visszamentünk a falra tenni egy próbát, hátha akkor esett ki a pénztárcámból (mert oda raktam be a fényképeim mellé, amik szintúgy eltűntek) amikor fizettem. Este kilencre értünk oda, éppen zárták volna lakatra a kaput. Naivan felvetettem nekik, hogy márpedig a nyitvatartáson az áll, hogy fél 11-ig látogatható a fal. Erre csak annyit mondtak, hogy sorry de a dolgozók már hazamentek. Fasza. Még előadtuk nekik a hattyú halálát, ami meghatotta őket és felengedtek minket körülnézni hátha megtaláljuk, amit elvesztettünk. így történt, hogy Soma mégis feljutott a falra - ingyen. Persze a memóriakártya nem lett meg. 500 kép (Emei Shan, Agyagsereg, Xi`an nevezetességei) agyő! Másnap mehettem memóriakártyát venni. Nem tudom átvertek-e megint, mert igen széles skálán mozognak errefele az árak, és így nehéz kitalálni mennyit is érnek a termékek valójában. Mindenesetre én egy Sony - Panasonic márkaboltban (legalábbis annak tűnt :) ) egy 1 Gb-os Kingston SD kártyért 260 yuant fizettem. Ez mindössze 6 ropi, ami szerintem elég baráti ár. (A 2 Gb-s kártya ugyanitt 10 ropi.) Azért gondolom, hogy ezúttal annyira mégsem lettem átverve, mert máshol a 256-os kártyákat kínálják 400 yuanért.
Xi`an : Csipet-csapat = 2 : 0
3.
Aztán jött a kegyelemdöfés. Vonatjegyünket jó előre megvettük, ahogy szoktuk, de már így is csak soft sleeperre kaptunk jegyet Pekingbe. Mindesetre az indulás napján szépen eltöltöttük az időnket a hostelben, aztán a vonat indulása előtt kb. 40 perccel mi is elindultunk. Gondoltuk spórolunk, és busszal megyünk taxi helyett. Aztán mikor leértünk az épület halljába, Soma eleresztett egy kérdést, miszerint ugye nálam van a vonatjegye. Mondom, naná hogy nincs, hiszen napokkal ezelőtt odaadtam már. Ekkor kezdődött a majré. Övtáska kipakol. Nincs. Nagytáska kipakol. Nincs. Fölszaladás a szobánkba. Nincs. Könyvek, amiket otthagytunk cserébe másik könyvekért, átlapozása. Nincs. Soma vonatjegye eltűnt, és már csak 25 percünk van indulásig. A buszt hamar lecseréltük taxira. A vonatállomáson meglepően gyorsan haladt a sor és még éppen volt egy hard seater-es jegy. Ezt gyorsan meg is vettük. Aztán a kiscsajnak, aki a vonatra való felszálláskor ellenőrzi a jegyeket előadtuk, hogy mi történt és hogy szeretnénk a hard seatert upgradelni arra helyre, amit már egyszer megvettünk és egyúttal szeretnénk most rögtön elfoglalni az ágyat mielőtt más gondolná, hogy upgradeli rá a jegyét. Meglepő módon mindent elsőre megértett és bele is ment a dologba. így lesz a 400 yuanos jegyből hirtelen 800 yuanos. :)
Xi`an : Csipet-csapat = 3 : 0
------
Gergő
Emei shan
Sichuan provincia egyik "must"-ja az Emei hegy. Erről azt érdemes tudni, hogy a kínai buddhizmus egyik szent hegye. A főcsúcs 3099 m magas. "Természetesen" lépcsők vezetnek a csúcsra.
Chengdu városából érkeztünk Emei városába, busszal. A buszállomáson taxiba szálltunk és a Teddy Bear Hotelbe hajtattunk. Első este sokat tanulmányoztuk a falakat fedő lepedőket, melyen sok hasznos infó olvasható. Pl.
- "Ügyeljünk arra, hogy a majmokat ne nagyon erősen üssük meg, mi túl nagyot ütöttünk és szegény pára a szemünk előtt múlt ki."
- "Mit vigyünk magunkkal a majmok ellen?
- Egy fickó egyszer állítólag megszámolta a felvezető lépcsőket: több mint 60000-ig jutott. :)
-"Soha nem megyek fel újra!" :)
Odajutás:
3 opció van tulajdonképpen:
1. Mazohista: Gyaloglás a hotelből. Ez kb. 40 km oda és ugyanennyi vissza. (4 nap)
2. Nyugdíjas: Vannak buszok (egy sarokra van a hoteltől a buszállomás) egészen kb. 2500-2600 méterig. Onnan kabuka jár a csúcsra, illetve a csúcs alá, mert a végállomástól még vár az emberre egy negyedóra séta. (1 nap)
3. Kompromisszumos: Busszal a hegy lábáig (700 m), onnan gyalog fel. Le meg ahogy sikerül. :) (3 nap)
Lényeg a lényeg, a majom zóna után lényegesen kevesebb emberrel találkoztunk. Persze a lépcső nem lett kevesebb.



China WTF 2
Nem sikerült egy bejegyzésbe tömöríteni az egészet, úgyhogy feldaraboltam - itt a második rész! (WTF faktorok: 1-5)
----------------------------------------------------------------
Könyvesbolti oktatóanyagok mindenféle remek írásokkal AIDS-ről, kokóról, meg
genetikailag manipulált élelmiszerekről - szívesen beleolvasnék! WTF 1
A jégkrém ha jól megnézzük annyira hasonlít arra ami
a zacskóján van, mint rám. Előnye viszont, hogy 1 Yuan (25 Forint). WTF
3
Légkondiszerelés mentőháló nélkül. WTF 2
Pisilő babakép, maximális WTF faktor (5). Ötleteket várok,
hogy mi a szar lehet ez. (Segítségnek van róla egy closeup is, csak 18 éven
felülieknek.)

Red Bull Vitamin Drink :))) WTF 4
Érdekelne hogy mikor épült. WTF 1
Könnyed reggeli torna a téren. ("Egy kicsi mozgás mindenkinek
kell", a kínaiak meglepő lelkesedéssel tornáznak kora reggel a tereken -
idősebbek tai chi-znek mint ez a bácsi pl, nők asszonyok zenére nyomnak valami
wellness-aerobik szerűt, csak kényelmesen.) WTF 1 mert már láttam ilyet
tévében
Játszótéri vaddafakk, szintén várom a tippeket - nekem lövésem
sincs mi lehet ez. Lehet tekerni és akkor forog. WTF 4
Utcai akinemlépegyszerre, élőben kiváló móka! Pofátlan
fényképezéssel meg lehet őket zavarni. WTF 3
Utcai poolbiliárd, WTF 3
Utcai állósmérleg, 1 Yuan - testmagasságot is mér, blokkot is
ad, óriási biznisz, WTF 3 :
Ezt csináld / ezt ne csináld pirospozsgás arcú pandamacis
táblák (WTF 4):

És végül kedvenceim, a milliliterek - szintén várom a
racionális magyarázatokat hogy miből számolták ki ezeket az űrmértékeket.
Természetesen WTF 5!
Annyi ilyen milliliteres fotóm van egyébként hogy ihaj,
Vietnámban és Kambodzsában hasonlóan minden racionalitást nélkülözni tűnnek
az italok méretei - most írás közben egyébként egy 620 milliliteres sört
iszok megfelé, ami senem metrikus, senem pint, szal aki tudja hogy mi ez az
legyen szíves dobjon egy kommentet - köszi.
SP
China WTF
Alább egy kis képes összefoglalót találhattok az amolyan "mii?!?!" típusú élményekről amikbe az ember bele-belefut itt Kínában. (Itt gyorsan meg szeretném azért még jegyezni hogy volt néhány Vietnámban meg Kambodzsában is, de ezeket azt hiszem már nem lesz kedvem csokorba szedni.)
Rötyi
Kína a végletek hazája, ebből is inkább az alsó
végleteké - íme egy "normális", "hétköznapi" kínai pottyantós, és egy LCD-s
tévénézős pisálda (mondanom sem kell hogy az előbbiből van több) - hogy a nőiben
milyen megoldással mossák a vizelő emberek agyát azt nem sikerült megtudakolni,
nagyon nem tetszett nekik hogy a nőibe is be akarok menni egy fotómasinával.
Balra a pottyantós szarda, jobbra a pisilős vályú - de bármely kombinációban használható a helyiség. Használják is, ez jól látszik.
Az orrom előtt az LCD márkája "SANYU".
Szintén élelmes megoldás hogy egyszerűen lespórolják a szifont a mosdókagylóról, úgyis van a földön is amolyan mindent elnyelő kloáka, minek vesződni vele. Itt esett le hogy miért látok annyi embert fogkrémes orrú cipőben flangálni.
Közlekedés
Ilyen izéből számosat látni úton-útfélen,
engem az otthoni Robi gépkapára emlékeztet, hiába tudom a szívem mélyén hogy ez
a helyiekre nézvést felér egy inzultussal. Csilli-villi új darabokat is láttam,
vagy nagyon tudnak polírozni (ennek az esélye persze limes 0) vagy a mai napig
gyártják.
Ide max kutyaszánnal mehetsz be, ha jól láttam azt lefelejtették. A jobb alsó
az vajon mentőautó vagy Sondertransport?
Nyelvek
Kínai Windows, épp állítom be a magyar
billkiosztást :)
Kínai SMS, hívjam ezt meg ezt a számot ha fingom sincs mit
akarok:
Kínai SPRITE. (355ml -> he??? lsd. China WTF 2)
Cizellált angolsággal csalogató táblák a Stone Forestnél, a szöveg
némileg József Attila "Születésnapomra" c.
remekére hajaz. Kis "g" nem volt épp a nyomdában.

Na meg egy gyöngyszem:

Folyt. köv.
SP
Kategóriák
Olvasói hozzászólások
- Vonatozás Kínában
- (1) - giraff - 2006/08/05
- A kínai ember - röviden
- (1) - Elisabeth - 2006/07/31
- Zakatol, zakatol... a "Local train"
- (6) - giraff - 2006/07/17
- Yellowland
- (2) - Elisabeth - 2006/07/17
- Első kajálások Kínában
- (1) - Elisabeth - 2006/07/17
Korábbi bejegyzések
Archívum
Hasznos linkek
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): gcsanyi, giraff