Értékeld ezt a blogot:

12345

Friss blog: why not?

Megatrip 2006 Vietnam-Kambodzsa-Kina

Élmények, sztorik egy hátizsákos barangolásról Ázsiában

Főoldal | B13 | Felhasználó: Nincs bejelentkezve2006. Szeptember 27., szerda - Adalbert

Ahol a kettő az nyolc...

2006. Aug. 14, hétfő 01:14
Kategória: Emberek

Shanghai, 2006-08-18

 

Mikor először mentünk a piacra Kínában, elég hamar leesett a tantusz, hogy valamit mi igencsak nem tudunk. Mutogatja a kofa, hogy az ára kettő, de csak nem elég neki a kettő, mindenáron nyolcat akar. A másik meg keresztet mutat ránk - mik vagyunk mi, vámpírok?

 

Utánajártunk a dolognak, és kis is derült, hogy itt bizony a kettő az nyolc... :)

 

Megjegyzés: Régen az egyet a kisujjal, a kettőt pedig a kisujjal és gyűrűsujjal mutatták, de manapság már nem nagyon szokták. Legalábbis az általunk megkérdezettek közül senki sem használta ezeket a jeleket. Illetve ez így nem igaz, mert volt egy ír srác aki igen, de ő nem számít. :) A tíz esetében azért szerepel két variáció, mert ezen szám esetében hol ezzel, hol azzal találkoztunk.

 

Tehát... 

 

Egy, megérett a meggy

 


Kettő, csipkebokor vessző

 

 

Három, majd hazavárom

 

 

 

Négy, biz' oda nem mégy

 

 

Öt, leesett a köd

 

 

Hat, hasad a pad

 

 

Hét, dörög az ég

 

 

Nyolc, üres a polc

 

 

 

Kilenc, kis Ferenc

 

 

 

Tíz, tiszta víz.

 

 

 

                                           vagy

 

 

Ha nem tiszta, vidd vissza,
ott a szamár, megissza!


-----

Gergő


Mikiegér

2006. Aug. 14, hétfő 01:14
Kategória: Emberek

Ehhez képest persze szép nagy felfújható mikiegér-szerkóba bújt emberek ugrálnak Pekingben itt-ott az éttermek előtt hogy "ide menj be, de jó lesz". Őket is betilthatná a kormány főműsoridőben, mert elveszik a teret az ugráló pekingi kacsáktól. Meg a Hongkong Disneylandet is bezárhatnák délután 5-től 8-ig, nehogy Dagobert bácsi megfertőzze a jövő nemzedékét. Javasolni fogom hogy vegyék fel a kisdobosok 7. pontjának hogy "nem fertőzöm magam mocskos kapitalista ellenforradalmár rajzfilmekkel".

 

SP

Felvilágosult Kína - még

2006. Aug. 14, hétfő 00:57
Kategória: Emberek

Qingdao, 2006-08-14


Még egy adalék, Soma hozzászólásához.


A srác még azt is elmondta, amin nekem leginkább fennakadt a szemem, hogy még turistaként sem hagyhatja el az országot, az állam előzetes engedélye nélkül. A határon nem elég az útlevél, kell még egy vörös pecsétes certifikát is, amit pl. egy 2 hetes európai úthoz 10000 yuanért (250000 Ft) állítanak ki.


Na meg a cenzúra... Éppen most jelent meg egy cikk az egyik hírportálon, miszerint nem szabad Simpsonst és Mickey-egeret sugározni a kínai tévékben, főműsoridőben.


------

Gergő

Felvilágosult Kína

2006. Aug. 13, vasárnap 11:19
Kategória: Emberek
A minap összeakadtunk az egyik hostelben egy kínai sráccal aki meglepően jól tudott angolul, úgyhogy nekiálltunk beszélgetni egy kicsit. Ismét - sokadszor - kiderült hogy nincsenek véletlenek, idegenvezetőnek tanul és angol szakos, nem a CCTV-n szedte magára a tudományt. (CCTV - állami televízióadó itt Kínában, angol nyelvű műsorokat is sugároznak rajta; mondjuk persze kínai anyanyelvű bemondókkal, de jól beszélnek angolul csak az akcentust nem tudják levetkőzni.) A fiatal kínaiak egy része egyébként egész jól megérti az angolt, beszélni már macerás nekik, meg szokásuk hogy el akarnak menekülni amikor az ember hozzájuk szól, úgy kell utánuk kapni hogy el ne szaladjanak. Roppant rondák lehetünk.

 

Kínában mint minden valamirevaló egyeduralmi rendszerben a hatalom megőrzését természetesen megfelelő cenzúrával is megtámogatják. (Megjegyzem otthon sincs nagyon mire vernünk a mellünket mikor minden kormányváltásnál nagytakarítást tartanak a köztévében/~rádióban, tetejébe olyan nyíltsággal mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne hogy minden hatalomváltásnál a teljes vezérkar szakmai okokból hirtelen cserére szorul. Az otthoni kifordult médiavilágot annyi különbözteti meg IMHO az ittenitől hogy itt nincs ellenzék - ha bezúznák a Magyar Nemzet meg a Demokrata szerkesztőségét (utóbbira mondjuk kétségtelenül ráférne) meg eldózerolnák a HírTV-t, mi sem állnánk messze az itteni állapotoktól.) Néhány példa:

  • Kínában foghatatlan a CNN. Lehet csodálkozni... (BBC van)
  • A legjobban futó angol nyelvű médiumok a CCTV és a China Daily, utóbbi papír alakú - ezek amolyan "nép a népnek" hírforrások, kínaiak szerkesztik és adják elő. A CCTV-n még a bemondók is kínaiak, a maguk nyelvi nehézségeivel, mint feljebb említettem.
  • Útikönyvünk, a Lonely Planet kínai kiadása itt Kínában illegális, mert nem pont a központi kormányzat szemszögéből ír le néhány történelmi eseményt, pl. az 1989 június 4-ei Tienanmen téri összecsapást, ahol a kormány a hetek óta tüntető pekingi diákságba lövetett. Ezt a kormány a mai napig nem ismerte el, és természetesen gondosan takargatja azokat a forrásokat amelyek esetleg a témát kényelmetlenül feszegetik, pl a Lonely Planet China. A határon érdemes ezért az ilyen könyveket inkább eldugni, mert többfelől is hallottuk hogy elveszik a határőrök ha megtalálják. 
  • A cenzúra számomra legérdekesebb (és legaggasztóbb) formája a kínai nagy központi internet-tűzfal, ami bizonyos weboldalak elérését egész Kína számára lehetetlenné teszi. Ilyen pl a Wikipedia ahol szintén Kína számára nem épp kellemes cikkek találhatóak ha az ember kicsit körülnéz, de vehetünk teljesen más példát: az MSN search a "tienanmen square history" kifejezésre egy vagon oldalt kidob, ezeket végigkattingatva hogy hogynem a következővel találkozunk: Az első gond nélkül bejön, egy cikk a workers.org-ról (beszédes név?) ami tisztázza hogy először nem is fegyveres katonákat küldtek a térre rendet tartani, és csak utána szabadult el a pokol hogy a diákok ezeket elkezdték túszul ejteni és bántalmazni. Nocsak, hát a saját saruk hogy meglövöldözték őket. Aztán a következő link egy amerikai egyetem honlapjára mutat, fotókat meg dokumentumokat ígérve, csodák csodája nem jön be. Aztán elérhetetlen a Wikipedia cikke az eseményről, szintén elérhetetlen egy video a YouTube-ról amin egy diák áll szemben egy tankkal, viszont hogy-hogynem gond nélkül bejön egy másik cikk ami azt taglalja hogy az egész incidensnek nem is volt halálos áldozata. Érdekes, nem?

Az ilyen témák sarkalltak arra, hogy elkezdjek a mi kis kínai kísérleti nyulunkkal de facto kísérletezni, végre valaki aki ért annyira angolul (ha kétszer is kell mindent elismételni neki) hogy ilyen érdekesebb dolgokról is cseveghessünk. Főleg olyan dolgok érdekeltek, mint:

  • Ő, mint angolul jól értő diák, miből tájékozódik? Olvas-e Kínától független angol nyelvű hírforrásokat?
  • Mennyit netezik, tudja-e hogy meg vannak szűrve az oldalak amiket néz?
  • Milyen lehetőségei vannak külföldre menni? Mennyire teheti meg ezt egy diák Kínában?

A válaszaiból az derült ki, hogy teljesen sötétben van ezekben a témákban. Természetesen olvas/néz angol nyelvű hírforrásokat, ezek a CCTV és a China Daily, van még BBC is Kínában de nem sokat foglalkoznak vele. Hogy weboldalak direkt ki vannak előle takarva arról fogalma sem volt, legnagyobb meglepetésemre mikor megkérdeztük hogy olvassa-e pl a CNN-t, nem is tudta mi az. A külföldi (európai/amerikai) csereprogramok pedig az átlag diákoknak gyakorlatilag el vannak lehetetlenítve, a kormány horribilis összegekért ratifikálja az ilyen igényeket - az országból való kilépéshez ~1.5 millió (!) Yuan-t be kell fizetni állambácsinak, különben elfelejtik hozzávágni az emberhez a papírt amivel elhagyhatja az országot. (1 Yuan = 25 Forint, lehet fejszámolni...)

 

Eszembe jutott a Finnországban töltött diákévem, ott volt velünk egy kínai csaj valami dúsgazdag famíliából, egyik órán neki kellett előadnia. A PowerPoint előadás minden 5-6. lapján nagy vörös háttér előtt egy Mao-idézetet tárt büszkén elénk, amiről nekem elfeledett filmek agymosás-jelenetei jutottak eszembe. Kína nagy ország, és egyre erősebb lesz - ezt nagyon jól mondta, de valahogy nem vagyok teljesen biztos benne hogy ennek minden félelem nélkül örülni tudok. Az évi ~8-10%-os GDP növekedést kétlem hogy egyszerűen be lehet hozni fejben, dehát erről azt hiszem aki akar épp eleget olvashat a gúglin - kíváncsian várom a 2008-as pekingi olimpia utáni cikkáradatot a témában, hátha valaki kiokosodik addig hogy hogyan is lesz ez az egész tovább.

 

SP

Lekestuk a vonatot

2006. Aug. 12, szombat 14:28
Kategória: Közlekedés

Peking, 2006-08-12

 

Ma lekestuk a vonatunkat. Barkivel megesik...

 

12.04 perckor volt a hivatalos indulas. Qingdaoba akartunk menni, a Sarga-tenger partjara. Lelekben mar a tengerben lubickoltam, Soma pedig szerintem valahol a tenger feneken buvarkodott mar a lelke melyen.

 

Taxival mentunk, mert szokasunkhoz hiven megint sikerult eltoltenunk az idonket a hostelben. Szorosnak tunt, de nem tunt lehetetlennek. A taxi kicsit odebb rakott ki, mi pedig szedtuk a labunkat, hogy idoben odaerjunk.

 

Nagy rutinnal vettuk az akadalyokat: jegyellenorzes a bejaratnal, csomagatvilagitas, varocsarnok lokalizalasa, rohanas a kapuhoz. Aztan kopp. Kapu bezarva. Gyors pillantas az orara: 12.00. Tehat van meg 4 percunk, es mar csak a peronra kene leslattyogni. De miert van zarva a kapu, es hol vannak a jegykezelok? Gyorsan elkaptunk egy egyenruhast, es boszen mutogattuk neki a jegyunket. Aszondja erre, hogy sajnos elkestunk, mar nem mehetunk le a vonathoz. Na persze - mondom - 12.00 ra van, tehat meg negy perc van indulasig. Ugyanmar engedjen le minket, ne mondja, hogy elkestunk. Azt mondja (mutogatja): kovessuk. Leszaladtunk vissza a foldszintre, de kozben - mintha nem sietnenk elegge - meg megallt a figura dobni egy-egy bokot a baratnoinek az informacios pultnal. Majd odavezetett minket egy uvegkalitkaban ulo masik egyenruhashoz. Az uvegkalitka belso falan ez allt: "Station.master on duty" (egy csikkal tobb a vallapjan). Eloadja neki a gondunkat, az allomasmester pedig ugy tunik nem erti. A masik csak magyaraz, mire elkeri a jegyunket. Mindketten rancoljak a homlokukat. Az ido 12.05. Egyre inkabb elszall a remeny. Aztan az allomasmester beszolt valamit a radioba, es emellett nezegette  tovabb a jegyeket. Varunk. Ugyanakkor nem ertem, mi olyan nagy dolog ezen: Van itt ket Laovaj, akik keson, de nem kesve erkeztek, le kene oket engedni a vonatukhoz. Ezek meg itt megulik a venek tanacsat. Elkepeszto! Mintegy 2-3 perc mulva megjelent egy kozepkoru holgy, (egy csikkal tobb a vallapjan), es kozli, hogy nagyon sajnalja, de keson jottunk, a vonat mar elment, es "Az egyes penztarnal tudunk uj jegyet venni". Hat azt hittem leszedem a fejet! Mondom neki, mi a kapunal voltunk egesz pontosan 12.00-kor. Ez szerintem meg eppen idoben volt. O csak nez, mint a boci: "Sajnalom, a vonat mar elment. Az egyes penztarnal tudnak uj jegyet venni." Es mi lett volna, ha a legelso figura a kapunal beenged minket, es nem kezd el nala rangosabb tisztviselok velemenye utan rohangalni? De o csak nez, mint a boci: "Az egyes penztarnal tudnak uj jegyet venni." A legfajdalmasabb az egeszben, hogy le lehet oket hordani a sarga foldig, nem ertik. Mi meg nyeltunk egy nagyot es mentunk az egyes penztarhoz jegyet venni.

 

Civilizalt ember modjara bealltunk a sorba, es vartunk. De a sor csak nem haladt. Ellenben azt latjuk, hogy az ablak elott megszunik a sor es a vietnamiaknal mar emlitett modon, mint a verebek a tal korul, tulekednek az emberek. A szemetebbek az egesz sort kikerulve rogton az ablaknal kezdenek. Par bizonytalankodot hatrakuldtunk mi is, es Soma kioktatott nehanyat a pofatlanabbak kozul a sorbanallasrol, mint civilizacios vivmanyrol. Dehat lehet ezeknek magyarazni, nem ertik... Aztan egyszercsak elokerult egy rendor, aki meglepoen hatekonyan hatrazavarta a rendetlenkedoket, es amig ott maradt viszonylagos sorbanallasi fegyelem is volt. Ugyanakkor mihelyt arreb lepett, akarcsak 2 metert, ujra elozonlottek az ablakot a hienak. Nagynehezen mi is eljutottunk az ablakig. Tettunk egy probat, hogy visszavaltsuk a jegyunket, ami meglepo modon felig sikerult is. Kaptunk egy piros pecsetet a jegyek hatoldalara, es meg annyit, hogy menjunk a 41-es kasszahoz, ott kapjuk meg a penzt. Ha mar itt voltunk, megvettuk a ket jegyet a masnap esti vonatra. Persze csak hard seaterre volt hely, de sebaj.

 

Nahat a 41-es kasszanal sornak meg csak nyoma sem volt, csak a lokdosodo tomeg. Ugyanakkor azt kell mondjam, hogy ebben a tomeges lokdosodesben sokkal jobban sikerult haladni. Persze ehhez kellett a ket 70 literes hatizsak a hatunkon, amivel a tomeg kozepebe furodva es ott korbeforogva jelentos tiszteletet lehetett kivivni. Tehat a penz visszaszerzese meglepoen gyorsan sikerult, csak a 20 % kezelesi koltseg nem volt tul baratsagos szerintem.

 

Itt derult feny meg egy rejtelyre is. A sorban allva, a regi jegyunket szorongatva, tobben odaleptek mellenk, es bamultak mi van a kezunkbe ill. mindenarron meg akartak nezni a jegyek elejet is (azt hogy hova szol). Istennek se jottunk ra, mi a fenet erdekel mindenkit, hogy hova (nem) utazunk. Hat ezek a jomadarak olcsobbert megveszik a fel nem hasznalt jegyeket, amiket aztan ok rendesen visszavaltanak. Bravo!

 

------

Gergo

Zeneszereto Kinaiak

2006. Aug. 12, szombat 09:16
Kategória: Emberek

Alapjaban veve nem szeretek angol kiosztassal bejegyzest irni, de most ettol a furcsasagomtol eltekintek, mivel egy friss elmenyemet szeretnem megosztani mielott elmulik a varazs.

 

Az lehet a furcsa bennem hogy zenelek.

Nehany hostelben akad 1-1 gitar, olcsosagukkal egyezo minosegben, ami modjuk adottsag - altalaban viszont elegge roncs allapotban vannak, neha talalok olyat is amirol - "megfogyva bar, de torve nem" - csak 1 hur hianyzik, es se osszetorve nincs, se hangolokulcsok nem hianyoznak rola. Ma talalkoztam a masodik hasznalhatonak kinezo darabbal, az elso az egy remek eredeti spanyol hangszer volt, csodalkoztam is amig ki nem derult hogy az egyik francia srace aki epp ott lakik velunk a hostelben - csodak marpedig nincsenek.

 

No itt tortent hogy megerkezesunk utan nem sokkal lecsaptam ra, lehuppantam hogy jatszok egy jot, es szinte otthoni onmagamat megszegyenito modon kedvem kerekedett hogy legalabb egy oracskat nyuzzam. Nohat a pultos kinai csajnak nem tetszhetett nagyon, mert vagy masfel percet hagyott jatszani aztan betett valami jo hangos zenet, mintha nem is ott akkor alltam volna neki hogy kellemes pengetessel szorakoztassam magam, meg a barban uloket - nekik mellesleg tetszett, meltatlankodo pillantasom szamos hasonloan ertetlen kulfoldievel talalkozott, akik szinten nem tudtak hirtelen mire velni hogy el lettem kussoltatva. Hat mondom ilyen is van, aztan eltettem a dolgot kesobbre.

 

BUNKOK.

 

Ma viszont hogy hogynem egy olyan hostelbe hozott minket a szerencsetlenseg (errol majd Gergo beszamol), ahol 2 gitar is van, az egyik a szokasos roncs, a masik viszont egy egesz hasznalhatonak tuno western stilusu darab, csak egy hur hianyzik rola de ezzel mar nem tudnak meglepni. Nemi munkaval sikerult a masikrol a kerdeses hurt gond nelkul leoperalnom (pedig istenesen oda volt bogozva, mintha valami tengeresz gyogyitotta volna oda kb ugy ahogy a horgonyt szoktak a kotel vegere), es kiegeszitettem vele a hasznalhatobbnak tuno gitart, hogy mondom jatszom egyet.

 

Le is huppanok kenyelmesen, szepen behangolgatom, kozben elszemezgetek a kinai pultos csajjal - ugy nezett ram mintha Kinaban nem lenne szabad gitarral fotelben ulni - mert kivancsi ember vagyok es szeretek rajonni hogy miert neznek ram ennyire. Az egesz szereles hangolassal beletelt vagy fel oraba, ezalatt nagy figyelemmel voltam vegig kiserve, gondolom izgult hogy nem rontok-e el valamit. Vegul aztan ravigyorogtam elegedetten hogy "nesze, kesz, hibatlan", es kenyelmesen elhelyezkedtem a fotelben hogy mondom csengetek valami kellemes bemelegitoset. Jatszhattam vagy 2 perce, mikor A CSAJ BENYUL A PULT ALA ES BEKAPCSOLJA A ZENET.

 

Azt hittem ott robbanok fel, ez valami kib@szott bunko szokas lehet itt, a legidegesitobb hogy meg csak el sem tudom kuldeni az annyaba mert nem erti meg. Komolyan fontolgattam hogy jelzesertekuleg letepdesem a hurokat es a gitart jol az asztal sarkahoz verem hatha abbol leesik neki hogy en is ott vagyok, ha mar fel oran at keresztulnezett rajtam.

 

Azota masodszor vagyok a netcafeban, eloszor kb fel oraval a kis kedvesseguk utan tertem vissza a barba, csodak csodaja nem ment a zene - meg sem probaltam leulni jatszani, Clint Eastwood bekaphatja - VAAUUUU!

 

SP

Xi`an-i mesterhármas

2006. Aug. 10, csütörtök 14:42
Kategória: Általános

Peking, 2006-08-10


Voltunk Xi`an-ban. Történt egysmás.


1.

Voltunk Agyagsereget nézni. Ez szép volt, jó volt. De nem nagy szám. Mint oly sok mindennek Kínában, nagyobb a füstje, mint a lángja. Itt fogott el az az érzés először, hogy lehet jobban jár az ember, ha vesz egy szép fotóalbumot Kína nevezetességeiről és be sem teszi a lábát ebbe az országba. Akkor legalább mindenről csak szép kép lesz a fejében és még olcsóbban is kijön. :) Gondoltam aztán, milyen klassz kis ajándék lenne venni néhány kis agyagkatonát. Megaztán lehetne otthon mutogatni: "Nézd! Igazi kínai agyagkatona" Tongue out Az ajándékboltban el is ment azonban a kedvem. Darabja 300 yuan, de mint MINDEN terméken, ezen is van "természetesen" 40 % árengedmény, persze csak neked, csak most. Na de még így is 150 yuan! El mentek ti a sunyiba! - gondoltuk és mentünk is hazafelé. Aztán az agyagsereg hangárja előtti parkban összefutottunk néhány gyanús árussal, akik egész doboz - igaz kicsit kisebb méretű katonát árultak 100 yuanért. Ez még mindig soknak tűnt, de aztán sikerült lealkudni 55 yuanra. Az üzlet gyorsan megköttetett, talán túl gyorsan is. Akkor lett gyanús, amikor Somának ugyanazt már 40-ért adták és mire kiértünk a kijárathoz a második dobozért már csak 5 yuant akartak, csak vegyük meg. Szumma szummárum jól át lettünk verve. :)


Xi`an : Csipet-csapat = 1 : 0


2.

Aztán ott van ugyebár a városfal. A világ leghosszabb, összefüggően megmaradt városfala, ami valóban impozáns. Ide csak én mentem fel, Soma azt mondta majd este látogat ki naplementét nézni (persze, hogy lusta sertés módjára nem ment ki aztán). Én körbebicajoztam a falat. Ez kb. 15 km könnyű tekerést jelent. Mindenképpen érdemes megejteni, ha az ember Xi`an-ban jár, mert van néhány érdekes spot útközben. Aztán hazaérve, gondoltam letöltöm a képeket a kameráról, mert már ideje volt (mert éppen a fal előtt kellett memóriakártyát cserélni). Naná, hogy nincsen meg! Csúnyát káromkodtam, mégegyszer átnéztem mindent, de csak nem lett meg. Este még visszamentünk a falra tenni egy próbát, hátha akkor esett ki a pénztárcámból (mert oda raktam be a fényképeim mellé, amik szintúgy eltűntek) amikor fizettem. Este kilencre értünk oda, éppen zárták volna lakatra a kaput. Naivan felvetettem nekik, hogy márpedig a nyitvatartáson az áll, hogy fél 11-ig látogatható a fal. Erre csak annyit mondtak, hogy sorry de a dolgozók már hazamentek. Fasza. Még előadtuk nekik a hattyú halálát, ami meghatotta őket és felengedtek minket körülnézni hátha megtaláljuk, amit elvesztettünk. így történt, hogy Soma mégis feljutott a falra - ingyen. Persze a memóriakártya nem lett meg. 500 kép (Emei Shan, Agyagsereg, Xi`an nevezetességei) agyő! Másnap mehettem memóriakártyát venni. Nem tudom átvertek-e megint, mert igen széles skálán mozognak errefele az árak, és így nehéz kitalálni mennyit is érnek a termékek valójában. Mindenesetre én egy Sony - Panasonic márkaboltban (legalábbis annak tűnt :) ) egy 1 Gb-os Kingston SD kártyért 260 yuant fizettem. Ez mindössze 6 ropi, ami szerintem elég baráti ár. (A 2 Gb-s kártya ugyanitt 10 ropi.) Azért gondolom, hogy ezúttal annyira mégsem lettem átverve, mert máshol a 256-os kártyákat kínálják 400 yuanért.


Xi`an : Csipet-csapat = 2 : 0


3.

Aztán jött a kegyelemdöfés. Vonatjegyünket jó előre megvettük, ahogy szoktuk, de már így is csak soft sleeperre kaptunk jegyet Pekingbe. Mindesetre az indulás napján szépen eltöltöttük az időnket a hostelben, aztán a vonat indulása előtt kb. 40 perccel mi is elindultunk. Gondoltuk spórolunk, és busszal megyünk taxi helyett. Aztán mikor leértünk az épület halljába, Soma eleresztett egy kérdést, miszerint ugye nálam van a vonatjegye. Mondom, naná hogy nincs, hiszen napokkal ezelőtt odaadtam már. Ekkor kezdődött a majré. Övtáska kipakol. Nincs. Nagytáska kipakol. Nincs. Fölszaladás a szobánkba. Nincs. Könyvek, amiket otthagytunk cserébe másik könyvekért, átlapozása. Nincs. Soma vonatjegye eltűnt, és már csak 25 percünk van indulásig. A buszt hamar lecseréltük taxira. A vonatállomáson meglepően gyorsan haladt a sor és még éppen volt egy hard seater-es jegy. Ezt gyorsan meg is vettük. Aztán a kiscsajnak, aki a vonatra való felszálláskor ellenőrzi a jegyeket előadtuk, hogy mi történt és hogy szeretnénk a hard seatert upgradelni arra helyre, amit már egyszer megvettünk és egyúttal szeretnénk most rögtön elfoglalni az ágyat mielőtt más gondolná, hogy upgradeli rá a jegyét. Meglepő módon mindent elsőre megértett és bele is ment a dologba. így lesz a 400 yuanos jegyből hirtelen 800 yuanos. :)


Xi`an : Csipet-csapat = 3 : 0


------

Gergő

Emei shan

2006. Aug. 9, szerda 15:52
Kategória: Látványosságok
Emei town, 2006-07-31

Sichuan provincia egyik "must"-ja az Emei hegy. Erről azt érdemes tudni, hogy a kínai buddhizmus egyik szent hegye. A főcsúcs 3099 m magas. "Természetesen" lépcsők vezetnek a csúcsra.

Chengdu városából érkeztünk Emei városába, busszal. A buszállomáson taxiba szálltunk és a Teddy Bear Hotelbe hajtattunk. Első este sokat tanulmányoztuk a falakat fedő lepedőket, melyen sok hasznos infó olvasható. Pl.
- "Ügyeljünk arra, hogy a majmokat ne nagyon erősen üssük meg, mi túl nagyot ütöttünk és szegény pára a szemünk előtt múlt ki."
- "Mit vigyünk magunkkal a majmok ellen? Gorilla maszkot - Egész gorilla jelmezt! " :)
- Egy fickó egyszer állítólag megszámolta a felvezető lépcsőket: több mint 60000-ig jutott. :)
-"Soha nem megyek fel újra!" :)

Odajutás:
3 opció van tulajdonképpen:
1. Mazohista: Gyaloglás a hotelből. Ez kb. 40 km oda és ugyanennyi vissza. (4 nap)
2. Nyugdíjas: Vannak buszok (egy sarokra van a hoteltől a buszállomás) egészen kb. 2500-2600 méterig. Onnan kabuka jár a csúcsra, illetve a csúcs alá, mert a végállomástól még vár az emberre egy negyedóra séta. (1 nap)
3. Kompromisszumos: Busszal a hegy lábáig (700 m), onnan gyalog fel. Le meg ahogy sikerül. :) (3 nap)
Mi hogyhogynem az utolsó variációt választottuk.
  
A busz a kapunál tesz le. Itt meg lehet váltani a jegyet. 120 yuan. Egy napra nem, két napra viszont már kell fénykép rá. Ezt helyben megcsinálják, valami minimálkamerával. A gond ott kezdődött, hogy mi három napos jegyet akartunk venni, mert mégiscsak, jobb a gondokat megelőzni. Na de persze ilyen jegy nincs. Bírkóztunk egy kicsit a kis kínai csaj angoljával, majd abban maradtunk, hogy OK, ad 3 napra jegyet. Győzelem! Na azért vetettünk egy pillantást a jegyre, amit kaptunk. Naná, hogy két napra szólt. Fel is hánytorgattuk ezt az apróságot, mire a válasz ennyi volt: "No problem, no problem." Csak ha úgyis no problem, akár egy napra akár egy hétre marad az ember, akkor minek vacakolnak a többnapos-egynapos jegyekkel. Kínai logika...
                           
El is indultunk a kitaposott úton. Aztán a kínaiak csak gyűltek, csak gyűltek és egyszer csak kurva sokan lettek. Fürdőzve a patakban, egymást lökdösve az úton. A lustábbak hordárokat fogadtak és velük vitették magukat a hegyre.
                                        
Nekünk nem jutott más mint fogcsikorgatva haladni előre, remélve, hogy egyszercsak majd kihalnak a csíkszeműek körülünk. Egyszer elkavarni is sikerült, de hálistennek visszataláltunk a helyes útra. Aztán egyszercsak elértünk az úgynevezett "Joking Monkey Zone"-hoz, ahonnan jelentősebb majom jelenlétre lehetett számítani. Ezt megerősítette, hogy egyre több kofa árult majomeledelt.
                                            
És a majomzóna után pár száz méterrel megtörtént a csoda. A kínaiak jelentős része vaporizálódott. Hát igen, nagy részük csak a majmok miatt jön ide, akik egyébként tényleg mulatságos állatok, bár állítólag néha igen aggresszívak. Ehhez csak egy szösszenet: nemegyszer láttunk kínaiakat kővel dobálni a majmokat, sőt még olyat is, amikor az egyik kajával csalogatja őket, míg mögötte a másik, kővel a kezében lesben áll, hogy amikor dobástávolságba ér az állat, akkor tüzelhessen. Aztán, volt aki csúzlival lövöldözte, volt aki bottal hajkurászta őket. És még csodálkoznak, hogy agresszívek a majmok. No comment...
                                      
majom
                                       
Lényeg a lényeg, a majom zóna után lényegesen kevesebb emberrel találkoztunk. Persze a lépcső nem lett kevesebb.
                                     
A hegyen lévő templomok igen sokat vesztettek a jellegükből, atmoszférájukból. Minden templomban turisták tömegei ténferegnek, a templom inkább olcsó szálláslehetőség mindenki szemében, mint szentély. Mi is egy templomban (Xixian Chi) szálltunk meg. Én kicsit paráztam az ágytól, mert mindenfélét olvastam a benne lakó szörnyekről az LP-ben, de az aggodalmam alaptalannak bizonyult.
                                           
Másnap folytattuk utunkat a csúcsra. Lelkesedésünk a lépcsők számával fordított arányban lohadt és a lanovkánál el is apadt végleg. Az utolsó 4-500 méter szintet kábelkocsival tettük meg. Egyébként a lanovka végállomásához busz is megy, mint ahogy az elején írtam és ennek egyenes következménye, hogy a népsűrűség itt megint piszokul megugrik. Süvöltő tömeg mindenhol.
                                     
lanovka a ködben

                                             
És ez a csúcson sincsen másképp. Ráadásul az eredeti tervünk is meghiúsult, hogy a csúcson lévő templomban szállunk meg. Először még bizakodtunk, mikor az egyik monk azt mondta, hogy 10 yuan a szállás (ez nagyon olcsó). Kicsit később már nem örültünk annyira, mert közölték, hogy a földön kell aludni. Mi minimál csomaggal voltunk, tehát még derékalj sem volt nálunk. Aztán ezen már nem is kellett törni a fejünket, mert egy másik szerzetes kitalálta, hogy a csúcson csak az öreg emberek szállhatnak meg a templomokban, a fiatalok menjenek csak a hotelekbe.
                                           
a csúcson lévő emlékmű
                                     
ugyanez csillogósan

                                     
El is indultunk hotelt keresni. Miután nagy építkezések folynak a hegyen, az olcsóbb szállások meg vannak szállva a munkások által, így mi is ráfanyalodtunk a rendes hotelekre. Ezekből nincsen sok és ami van, az is nagyon drága. A legolcsóbb szoba, amit találtunk 150 yuan volt az alagsorban. Ne is nevezzük szobának. Egy koszos lyuk találóbb szerintem. Az ágynemű természetesen mosatlan. Emiatt futottam is egy pár kört a személyzettel, aminek annyi lett a foganatja, hogy átmehettünk egy másik koszos lyukba, ahol ugyanaz volt a helyzet. Na mindegy.
                                                  
A csúcson jól megjártuk a kajával is. Lássuk csak. Először amikor megérkeztünk és betértünk ebédelni egy étterembe, mert "Nyaralunk, vazze!" én gondoltam megkóstolom a "füstölt hús szecsuáni módra" című ételt. Mit kaptam? Egy negyed kiló natúr, szeletelt füstölt szalonnát. Bravo! Kérdeztem is: Hol a hús, megaztán mi ezen a szecsuáni módra? Néztek nagyokat, én meg majd felrobbantam tehetetlenségemben. Aztán persze este egy másik helyen próbálkoztunk. Sült disznóhúst és sült kacsát kértünk. Mit kaptunk? Sült hús gyanánt valamit, aminek olyan szaga és színe volt, mint ami már két napja a napon rohad. Ehhez hozzá sem nyúltunk. A kacsa meg olyan volt minha fogták volna szegény párát és bevágták volna a darálóba, úgy ahogy van, aztán kicsit megsütötték volna és tálalták. Egy tálnyi darált kacsacsont, némi húscafattal. És mindehhez olyan számlát hoztak ki, hogy a szemünk kettéállt.
                                                         
A másnapi program, hamar összeállt a fejünkben: Reggel gyorsan megnézzük a napfelkeltét, ami állítólag gyönyörű, aztán pedig sipirc innen lefelé!
                                             
Reggel arra keltünk, hogy a kínaiak hajnali 5 kor üvöltöznek a folyosón, dörömbölnek az ajtókon. Készülődnek a napfelkeltére. Csak azt nem tudom miért ilyen korán? A napfelkelte fél hétkor lesz és kb. 10 perc alatt ki lehet érni a csúcsra. Minek akkor ez a hajcihő? És ha már ilyen korán felkelnek, szorulhatott volna beléjük annyi empátia, hogy másokat hagynak aludni. Nem szorult. Egy utazó akivel egyszer találkoztunk panaszkodott, hogy milyen önzőek a kínaiak. Igaza volt...
                                                  
Mi is kicsattogtunk a napfelkelte-néző helyre megnézni ezt a csodást napfelkeltét, amiről mindenki áradozik. Aztán eljött az idő. Nap sehol. Csak azok az átkozott felhők. Mikor teljesen kivilágosodott, egyértelművé vált: Meg vagyunk átkozva. Pedig annyi mindenen keresztül mentünk: elviseltük a tömeget lennt, aztán fennt, halláskárosodást szenvedtünk az üvöltöző kínaiaktól, összeszorított fogakkal tűrtük, hogy a lábunkra lépkednek, drága szobában aludtunk, koplaltunk, megmásztunk isten tudja hány lépcsőt és még azt a nyomorult napfelkeltét sem láthattuk.
                                             
Úgy szaladtunk le a hegyről, hogy csak porzott az út utánunk.
----------
Gergő

China WTF 2

2006. Aug. 1, kedd 13:38
Kategória: Általános

Nem sikerült egy bejegyzésbe tömöríteni az egészet, úgyhogy feldaraboltam - itt a második rész! (WTF faktorok: 1-5)

----------------------------------------------------------------

Könyvesbolti oktatóanyagok mindenféle remek írásokkal AIDS-ről, kokóról, meg genetikailag manipulált élelmiszerekről - szívesen beleolvasnék! WTF 1


A jégkrém ha jól megnézzük annyira hasonlít arra ami a zacskóján van, mint rám. Előnye viszont, hogy 1 Yuan (25 Forint). WTF 3


Légkondiszerelés mentőháló nélkül. WTF 2


Pisilő babakép, maximális WTF faktor (5). Ötleteket várok, hogy mi a szar lehet ez. (Segítségnek van róla egy closeup is, csak 18 éven felülieknek.)



Red Bull Vitamin Drink :))) WTF 4


Érdekelne hogy mikor épült. WTF 1


Könnyed reggeli torna a téren. ("Egy kicsi mozgás mindenkinek kell", a kínaiak meglepő lelkesedéssel tornáznak kora reggel a tereken - idősebbek tai chi-znek mint ez a bácsi pl, nők asszonyok zenére nyomnak valami wellness-aerobik szerűt, csak kényelmesen.) WTF 1 mert már láttam ilyet tévében


Játszótéri vaddafakk, szintén várom a tippeket - nekem lövésem sincs mi lehet ez. Lehet tekerni és akkor forog. WTF 4


Utcai akinemlépegyszerre, élőben kiváló móka! Pofátlan fényképezéssel meg lehet őket zavarni. WTF 3


Utcai poolbiliárd, WTF 3


Utcai állósmérleg, 1 Yuan - testmagasságot is mér, blokkot is ad, óriási biznisz, WTF 3 :


Ezt csináld / ezt ne csináld pirospozsgás arcú pandamacis táblák (WTF 4):



És végül kedvenceim, a milliliterek - szintén várom a racionális magyarázatokat hogy miből számolták ki ezeket az űrmértékeket. Természetesen WTF 5!


Annyi ilyen milliliteres fotóm van egyébként hogy ihaj, Vietnámban és Kambodzsában hasonlóan minden racionalitást nélkülözni tűnnek az italok méretei - most írás közben egyébként egy 620 milliliteres sört iszok megfelé, ami senem metrikus, senem pint, szal aki tudja hogy mi ez az legyen szíves dobjon egy kommentet - köszi.

SP

China WTF

2006. Júl. 31, hétfő 14:26
Kategória: Általános

Alább egy kis képes összefoglalót találhattok az amolyan "mii?!?!" típusú élményekről amikbe az ember bele-belefut itt Kínában. (Itt gyorsan meg szeretném azért még jegyezni hogy volt néhány Vietnámban meg Kambodzsában is, de ezeket azt hiszem már nem lesz kedvem csokorba szedni.)

 

Rötyi
Kína a végletek hazája, ebből is inkább az alsó végleteké - íme egy "normális", "hétköznapi" kínai pottyantós, és egy LCD-s tévénézős pisálda (mondanom sem kell hogy az előbbiből van több) - hogy a nőiben milyen megoldással mossák a vizelő emberek agyát azt nem sikerült megtudakolni, nagyon nem tetszett nekik hogy a nőibe is be akarok menni egy fotómasinával.

 

 

Balra a pottyantós szarda, jobbra a pisilős vályú - de bármely kombinációban használható a helyiség. Használják is, ez jól látszik.

 

 

Az orrom előtt az LCD márkája "SANYU".

 

Szintén élelmes megoldás hogy egyszerűen lespórolják a szifont a mosdókagylóról, úgyis van a földön is amolyan mindent elnyelő kloáka, minek vesződni vele. Itt esett le hogy miért látok annyi embert fogkrémes orrú cipőben flangálni.

 

 

Közlekedés
Ilyen izéből számosat látni úton-útfélen, engem az otthoni Robi gépkapára emlékeztet, hiába tudom a szívem mélyén hogy ez a helyiekre nézvést felér egy inzultussal. Csilli-villi új darabokat is láttam, vagy nagyon tudnak polírozni (ennek az esélye persze limes 0) vagy a mai napig gyártják.

 

 

Ide max kutyaszánnal mehetsz be, ha jól láttam azt lefelejtették. A jobb alsó az vajon mentőautó vagy Sondertransport?


Nyelvek
Kínai Windows, épp állítom be a magyar billkiosztást :)


Kínai SMS, hívjam ezt meg ezt a számot ha fingom sincs mit akarok:


Kínai SPRITE. (355ml -> he??? lsd. China WTF 2)


Cizellált angolsággal csalogató táblák a Stone Forestnél, a szöveg némileg József Attila "Születésnapomra" c. remekére hajaz. Kis "g" nem volt épp a nyomdában.


Na meg egy gyöngyszem:

 

Folyt. köv.

 

SP

«« « 1 | 2 | 3 | 4 | 5 » »»
Kategóriák
Olvasói hozzászólások
Korábbi bejegyzések
Archívum
Hasznos linkek
Powered by B13 Blog
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): gcsanyi, giraff
Blogbejegyzések